„Találkozás a másfajta kulturális értékekkel és mércékkel arra kényszerít, hogy vizsgáld felül a saját életedet, és vedd fontolóra, hogy talán nem is okvetlenül a tied a létezés legjobb formája és módja.”
Mindig is úgy gondoltam, hogy más kultúrák megismerése, elfogadás, tisztelete kötelessége minden embernek. Nem szükséges egyetérteni vagy éppen alkalmazni saját életünkben ezeket a hagyományokat, szokásokat, de megismerésük és tiszteletben tartásuk elengedhetetlen. Nincs más út egy élhetőbb, boldogabb, sokszínűbb világ megalkotásához.
Ramadan időszaka van. 2022. évben a Ramadan április 1. és május 1. közé esik.
Mit kell tudni erről az időszakról?
Ramadán – perzsa kiejtés alapján ramazán – alatt a muszlimok napkeltétől napnyugtáig böjtölnek.
Az iszlám hit szerint ilyenkor a pokol kapui zárva, a démonok leláncolva vannak, így e hónap a nélkülözések ellenére a béke és a szellemi megtisztulás időszaka.
Vallási előírások:
Böjt az iszlám szerint
A böjt arabul szaúm, jelentése önmegtartóztatás, tartózkodás ételtől, italtól, házas élettől.
Sokan ezért a ramadán havi böjtöt a pogány arab szokás továbbélésének tekintik, ám az iszlám, vagyis a Korán és Mohamed próféta küldetésének alapvető célja nem valami teljesen új alkotása, hanem a meglévő tradíciók és szokások reformációja volt. Fő célja az Istennel való kapcsolat erősítése az önmegtartóztatás és a megnövelt istenszolgálat által.
A ramadán és ezzel a 30 napos böjt akkor veszi kezdetét, mikor a muszlim vezetők megpillantják az új hónap elejét jelentő félholdat. Ennek következtében a ramadán kezdete az iszlám országok között egy nappal eltérhet.
A Koránból tudjuk, hogy egy böjti nap napfelkeltétől naplementéig tart, pontosabban a hajnali imától (fadzsr) a naplementei imáig (magrib). A böjtöt megtörő étkezést iftárnak, a hajnalban elfogyasztott „reggelit” pedig szuhúrnak hívják.
Miért böjtölnek a muszlimok?
Alapjában véve a böjt, mint önmegtartóztatás, a bizonyos dolgokról való önkéntes lemondás egy meghatározott időre minden vallásban ugyanazt a célt szolgálja: emlékezteti az embert halandó életére és korlátolt, függő sorsára. A böjti időszak így a reflektálás, a spirituális feltöltődés és megtisztulás, és az Istennel való kapcsolat megerősítésének időszaka, mely egyben az önuralmat is fejleszti.
Míg más felekezeteknél a teljes elvonulás jellemzi ezt a periódust, addig a muszlimoknál ez a napi teendőik mellett történik. A munka, a tanulás és az egyéb elfoglaltságaik mellett több időt igyekeznek tölteni istenszolgálattal: többet olvassák és tanulmányozzák a Koránt, a napi 5 kötelező ima mellett több önkéntes imát végeznek, mint például az éjszakai ima.
A muszlimok számára ez a hónap egyfajta ünnep is, a Korán lejövetelének ünnepe.
Ramadán utolsó 10 napjával kapcsolatban fontos megemlíteni még az ittikáf, vagyis az önkéntes elvonulás gyakorlatát, mikor is a hívők (jellemzően férfiak, de gyakran nők is) a mecsetbe költöznek, ahonnan majd csak ramadán legvégén lépnek ki – ahogyan azt Mohamed próféta és társai is tették. Az éjszakákat imádkozással, a nappalokat Korán-olvasással töltik. Fürödni természetesen hazamennek napközben, amennyiben a mecset nem rendelkezik zuhanyzóval, és együtt étkeznek – bár ramadánban szinte minden nagyobb mecset, kiváltképp nem iszlám országokban, étellel és itallal várja a böjtölő (és nem böjtölő) hívőket.
Még miért böjtölnek a muszlimok?
Prófétai hagyományok szerint a böjtölés védelem a hívő számára a Pokol tüzével szemben, illetve a múltbeli bűnök bocsánatáért való vezeklés, mely hatalmas jutalommal jár.
Hogyan böjtölnek a muszlimok?
Ahogyan azt a szaúm jelentéséből már tudjuk, tehát napfelkelte és naplemente között, a muszlim böjtölők elsősorban nem esznek, nem isznak, nem élnek házas életet és tartózkodnak az egyébként is tiltott vagy utálatos cselekedetektől. De emellett – az esetleges éhség és szomjúság keltette ingerültséget leküzdve – ügyelniük kell modorukra, viselkedésükre is. Így például többek között tartózkodniuk kell a hazugságoktól, a pletykáktól és a vitáktól – ahogy a ramadánon kívül is.
Az iszlámban kiemelkedő fontossága van a szándéknak éppen ezért az istenszolgálat nem korlátozódik le a szent könyv tanulmányozására és az imádságra. Istenszolgálatnak tekinthető minden olyan megengedett cselekedet, melyet a hívő megfelelő szándékkal, Isten megelégedését remélve cselekszik. Ezek a jócselekedetek a ramadán idején hatványozódnak, így egy muszlim hívő, ha teheti, ilyenkor többet adakozik a rászorulóknak (amellett, hogy a ramadán végi ünnepig minden család tagjai után adományt köteles adni, jobban ápolja a kapcsolatot rokonaival, szomszédaival és a közösség tagjaival, általánosságban véve kedvesebb és segítőkészebb másokkal.
Ki az, aki böjtöl, és ki az, aki nem?
A böjt kötelező minden muszlimnak, nőnek és férfinek, aki megfelel az alábbi kritériumoknak:
– épelméjű és egészségügyileg képes a böjtölésre
Aki tehát tartósan beteg (pl. mentálisan beteg, cukorbeteg, rendszeresen gyógyszert szed vagy egyéb olyan problémája van, amire nézve a böjt megtartása veszélyes lenne), az nem böjtölhet, helyette mindennap egy szegény számára napi élelmét kell biztosítania. Terhes és szoptatós édesanyákra ugyanez vonatozik. Aki csupán megfázott, lázas, vagyis ideiglenesen beteg, annak a kimaradt böjti napokat a következő ramadánig be kell pótolnia.
– elérte a pubertás kort (mely az iszlámban a felnőtt korhatár)
Muszlim családok általában fokozatosan készítik fel gyerekeiket a ramadáni böjtre. Először csak délig, majd később a délutáni ima (aszr) kezdetéig, csupán néhány alkalommal engedik őket böjtölni, mielőtt ők is a család többi tagjához hasonlóan végigböjtölnék a ramadánt.
– az adott helyen lakik, vagy hosszabb ideig tartózkodik ott, tehát nem számít utazónak
Az utazó választhat: böjtölhet is utazása közben, vagy dönthet úgy, hogy a kimaradt napokat később bepótolja.
– nők esetében nem menstruál és nincs gyermekágyi vérzése
A könnyebbség érdekében nőknek menstruáció, illetve gyermekágyi vérzés alatt tilos a böjtöt tartani – mármint ami az étkezést és imádkozást illeti. Bármilyen egyéb, nem megterhelő istenszolgálatot viszont ugyanúgy végez.
Köszönöm figyelmedet!
