Skip to main content

Valóban nem vagyok az a „tegeződős fajta”. Sokszor megkapom, hogy olyan régimódi, olyan old school vagyok, hiszen ma már mindenki tegeződik. Ennek hallatán, ha éppen van időm, akkor belemegyek a témába, ha nincs, akkor csak mosolygok.

Az egyetemi óráimon, céges tréningjeimen ez a kérdés, témakör, mindig előjön, sőt a megrendelők kérik is, majdnem hogy kötelező érintenem, és sajnos ahogy tapasztalom, van is miről beszélni. Az, hogy nem ismerjük a szabályokat, nem mentség az illetlenségre, hiszen itt Európa közepén érezni kellene, hogy mik azok a helyzetek, és kik azok a személyek, akiket letegezhetek vagy akiknél kezdeményezhetem a tegeződést.

Egyszóval nem a tegeződéssel van a problémám, hanem annak formájával, és az azt követő alkalmazott viselkedéssel és kommunikációval. Ha ez úgy történik, ahogy abban a bizonyos nagykönyvben meg van írva, akkor ám legyen. Ha nem tudjuk, hogy hogyan, mikor, kinél kezdeményezhetünk, nézzünk utána, kérjük tanácsadó szakember segítségét! Még mindig jobb megoldás ez, mint kitenni magunkat annak, hogy jobb esetben „csak” neveletlennek tartanak minket, rosszabb esetben akár egy állást, akár egy komolyabb üzleti kapcsolatot vagy éppen egy előléptetést kockáztatunk.

Tegezodni fogunk UncleSam graphicJMflagg Micski Mariann Consulting Coaching Coach

Ebben a blogban szeretnék segítséget nyújtani, hogy ne kerüljünk soha semmilyen körülmények között kellemetlen helyzetbe, ha a tegeződés és magázódás témaköre előkerül.

Nézzük meg először, hogy miért is van bennünk ilyen bizonytalanság ebben a témában! Mi ez a kesze-kuszaság a fejünkben? Honnan eredeztethető?

Tudta Ön?, hogy az ősi magyar nyelv tegező formátumú volt? Ha még visszaemlékezünk tanulmányainkból a Halotti beszéd és könyörgés szövegére, – mely a legkorábbi latin betűs, teljesen magyar nyelvű szövegemlékünk – „Látjátuk feleim szümtükhel, mik vogymuk”, érzékelhetjük, hogy ebben az időben (12.század) a magyar nyelv tegező formátumú volt.

Jóval később felkérték a mai Magyar Tudományos Akadémia elődjét (Magyar Tudós Társaság), hogy foglaljon állást az ügyben, hogy milyen nyelvi formulát lehetne kitalálni és alkalmazni annak érdekében, hogy a társadalmi és rangbeli adottságokat verbálisan is meg lehessen különböztetni.

Ekkor a Társaság „fogja” az önmaga szavunkat, és azt a javaslatot teszi, hogy vágják ketté a szót és használják ezután a maga megszólítást akkor, ha a társadalmi, rangbéli hierarchiát hangsúlyozni szeretnék. A nyelvünk lassan befogadja a maga megszólítást. Korabeli filmek sokasága tanúskodik arról, hogyan keveredik később a maga megszólítás tegező formával.

Ezután jön Széchenyi István és a Stádium című művében újra előveszi a témát és az önmaga szót, majd azt a javaslatot teszi, hogy a kettévágás után inkább az Ön megszólítást használjuk, mert az sokkal udvariasabb, kellemesebb, kedvesebb megszólítás, a hangzási is jobb, mint a maga szónak. 30 évébe telik Széchenyinek, hogy beillessze nyelvünkbe ezt a formát.

Pontosan ez az oka annak, hogy a mai napig nagy a keveredés a fejekbe, hogy hogyan is kellene ezt helyesen alkalmazni, mivel hosszú évszázadokig a maga, ön és a tegezés formáit egyszerre használtuk.

De térjünk vissza a tegezés és magázás szabályaira!

Most nézzük meg, hogy mikor, ki és kinek ajánlhatja fel a tegeződést!

tegezodjunk vagy magazodjunk Micski Mariann Consulting Coaching Coach

  • Azonos neműek közötti tegeződés esetén, ki ajánlhatja fel a tegeződést?

Válasz: csak és kizárólag a magasabb rangú és az idősebb

Fiatalabb és rangban alacsonyabban lévő személy soha, semmilyen körülmények között nem ajánlhatja fel a tegeződést!

  • Különböző neműek közötti tegeződés esetén, ki ajánlhatja fel a tegeződést?

Válasz: a magasabb rangú, az idősebb és a hölgy.

FÉRFI EGY HÖLGYNEK SOHA SEMMILYEN KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT NEM AJÁNLHATJA FEL A TEGEZŐDÉST, MÉG AKKOR SEM, HA A FÉRFI IDŐSEBB ÉS MAGASABB RANGBAN VAN.

Mit tegyünk és mit ne, ha valakik a fenti szabályokat betartva – tehát helyesen – ajánlja fel a tegeződést?

  • Köszönjük meg, hogy megtisztelt a felajánlással!
  • Tegezzük vissza, még akkor is, ha számunkra kezdetben kellemetlen vagy diszkomfortos az új helyzet!
  • Ne változzon semmi! A tegezéssel nem egyenlítődnek ki sem a nemek, sem a kor, sem a rang. A tegezés alkalmazása mellett tanuljuk meg, hogyan lehet ugyanolyan tisztelet adni a másiknak. NEM LETTEK HAVEROK!
  • Ne változzon meg a szókincsünk! Ugyanaz maradt a kettőjük közti hivatalos vagy üzleti viszony a tegezés után is. Ne lazítsunk túlságosan a verbális kommunikációnkon!
  • Amennyiben új munkahelyre vagy új közegbe kerülünk, először mindenképpen nézzük meg, hogy ott milyen szokások vannak a tegezést, magázást illetően! Mi alkalmazkodjunk, és ne mi vigyük be a saját szokásainkat!
  • Egy vezető mindig gondolja végig, hogy szükséges-e mindenáron tegeződni a kollégákkal.
  • Orvost, ügyvédet, egyetemi professzort stb. nem tegezünk le, még akkor sem, ha egy magánéleti eseményen találkozunk! Ha ő ajánlja fel, akkor is a megszólítás és üdvözlés pl.: „szervusz professzor úr”
  • Tegezést visszautasítani nagyfokú udvariatlanság! Ha valaki rosszul tegezett le minket, ne kérjük ki magunknak, ne szégyenítsük meg! Alkalmazzunk más technikát az esetleges magázás visszaállítására! (Gyakorlati képzéseken ezt is oktatom)

Nyilván a magán élet valamint az üzleti/hivatali élet más elbírálás alá esik, de csupán annyival, hogy ott a rang nem biztos, hogy mérvadó lesz. Ha bizonytalanok vagyunk abban, hogy letegezhetünk-e valakit, NE TEGYÜK! Hallgassunk a belső hangra! Ha már megkérdőjeleződik bennünk, annak oka van. Mérlegeljünk! Azért még senki nem haragudott meg, hogy magázták, de az okozhatott némi kellemetlenséget, ha valaki tiszteletlenül letegezett valakit.

SZARVASHIBA!

Nagyon kérem a fiatal férfiakat, amennyiben hivatalos ügyet intéznek, vagy éppen egy velük egykorú hölgy szolgálja ki őket, ne legyen automatikus a tegeződés! Nyilván egy disco, egy bár vagy egyéb magánéleti rendezvényeken a fiatalok tegezik egymást, ezzel nincs is gond. De ha bekerülnek egy hivatalos közegbe vagy egy új munkahelyre, kérem ne legyen ez egy rossz berögződés. Mint ahogy fent is említettem, egy férfi soha nem kezdeményezhet tegeződést egy hölggyel szemben. Nézzék Uraim ennek a jó oldalát! Férfi-női viszonyban, Önöknek sok dilemmájuk nem lehet a témával kapcsolatban.

Sok egyéb más helyzeteket is meg lehetne beszélni, a téma konkrétan kimeríthetelen.

Emellett viszont bízom abban, hogy segíthettem egy kicsit a tegezés és magázás sűrű erdejében, egy kis fényre találni!

Kérdések esetén állok szívesen rendelkezésre.

#micskiconsulting #protokollazéletem #viselkedjrendesen #viselkedjhatudsz