Többször szerettem volna az öltözködés és megjelenés fontosságáról, iránymutató tanácsairól, szabályairól beszélni, mert igenis vannak szintek, helyzetek és pozíciók, amikhez társul egy elég erős elvárás az öltözködést illetően. Ilyen például a diplomáciai, az üzleti élet valamint bizonyos társasági rendezvények. Számomra – hangsúlyozom számomra – ezeken túl a megjelenés fontossága ott kezdődik, hogy kilépek az ajtón.
A bizonytalanságot mégis az keltette bennem ezzel a témával kapcsolatban, hogy tudom, nagyon sokakban nagy az ellenállás azon dolgok irányába, ami úgymond „kötelező”. Sokan lázadnak a kötelező dolgokkal szemben vagy azokkal a szabályokkal, iránymutatásokkal szemben, amit valaki meg akar határozni. Pedig a szabályokat, iránymutatásokat szeretni kell, hiszen ezek a mi segítségünkre vannak, nekünk könnyítik meg az életünket. Megadják az irányt, a keretet, melyben lehet mozogni, de adnak egy komoly, erős alapot és viszonyítási pontot. Nem kell, hogy elvesszen a személyiség, ellenkezőleg ki kell emelni azt úgy, hogy ne hozzon kellemetlen helyzetbe, hogy ne sértsen, ne tegyen nevetségessé és közben az általam betöltött pozíciót, a társadalomban elfoglalt pozíciómat tükrözze. Létezik munkahelyi öltözködési dress code (nyilván nem mindegy, hogy valaki eladó egy sarki boltban, vagy köztársasági elnök.) Létezik különböző rendezvényeken elvárt megjelenési forma és sorolhatnám.
Nagyon nehéz mindent egy blogban összeszedni, de íme néhány pont azzal kapcsolatban, hogy én milyen tanácsot szoktam adni a hozzám fordulóknak, mely erősen a protokoll és üzleti kommunikáció része. Ha szeretjük, ha sem, ha elfogadjuk, ha sem. Természetesen ezeket lehet vesézni, lehet rengeteg példát hozni, tanácsot adni, jó és rossz fényképeket mutogatni, de úgy gondolom, ha ezeken az alábbi pontokon valaki elgondolkodik és megfogadja, akkor sok kellemetlen helyzettől kíméli meg magát.
- A ruhadarabok kiválasztásánál figyelembe kell vennem minimum 4 dolgot:
- az alkalmat
- a koromat
- a betöltött pozíciómat
- az alkatomat
- Az öltözködésemmel a legtöbb esetben magamról állítok ki bizonyítványt. A jó ízléssel megválasztott és az egyéniségnek megfelelő öltözet sohasem nyomja el az egyént, hanem ellenkezőleg emeli.
- Stílus kontra divat. Döntsem el, hogy divatos vagy stílusos akarok lenni. Az előbbi hosszú távra szól az utóbbi elég költséges.
- A ruhadarabok kiválasztásánál, az 1-es pontban felsoroltakon kívül figyelembe kell venni:
- a helyszínt
- az eseményt típusát és rangját
- az évszakot
- az időjárást
- a napszakot
- Az öltözködésemmel magamról állítok ki bizonyítványt
- Ha bizonytalan vagyok, kérjem szakértők segítségét!
- Vezetőként, magas pozíciót betöltött személy esetén az elsődleges a fentieken túl a példamutatás!
- Az öltözködés nem magamutogatást jelent. A kevesebb több elvet kell követni.
- Attól, mert én egy bizonyos ruhadarabokban érzem jól magam, az nem azt jelenti, hogy fittyet hányok a szabályokra és a jóérzésre.
Nyilván hosszasan lehetne folytatni a sort, férfiakra, nőkre nézve egyaránt, de nem ezt volt most a cél.
Szeretnék idézni nektek Fábri Annától, egy olyan könyvből melynek gondolatai ennyi évtized után is igen megfontolandók
Címe: A művelt és udvarias ember (1798-1935):
„A külső megjelenés fontosságát csak az szokta tagadni, akitől a sors is megtagadta annak lehetőségét, hogy megfeleljen az ezen a téren felállított szabályoknak. A szegényes kopott ruha tönkreteszi a fellépés öntudatos fesztelenségét és megtöri a büszkeséget. Hogy a társadalmi életben részt vehessünk, kifogástalan öltözetre van szükségünk.”
Köszönöm a figyelmet